Tavasz
A cseresznyefa vir�ga, a szakura, t�bb mint ezer �ve k�l�nleges helyet foglal el a jap�n kult�r�ban. Szen no Rikj�, egy tizenhatodik sz�zadbeli teaszertart�s-iskola alap�t�ja �gy nevezte: „els� a vir�gok k�zt”, �s a szakura az�ta is �rzi kiv�lts�gos hely�t. A jap�nok t�bbs�ge szerint csod�latos, ahogy �prilis elej�n vir�gba borulnak a cseresznyef�k, de m�g jobban megind�tja �ket t�r�kenys�g�k �s muland� sz�ps�g�k.
B�r a cseresznyevir�gz�s alig egy h�tig tart, m�gis hatalmas kultusz �vezi. A vir�grendez�sn�l is k�l�nleges b�n�sm�dot �lvez. „A cseresznyevir�got �nmag�ban kell az alk�vba tenni, vagy ha m�s vir�gok is vannak ott, a legjobb hely illeti.”
Egyesek �ppen emiatt nem kedvelik a szakur�t. Amolyan vir�gprimadonn�nak tekintik. Maga Szen no Rikj� is azt �rta, hogy teaszertart�shoz nem szabad haszn�lni, mivel az � szavaival �lve, „t�l er�teljesek egy teah�zba”. Mivel a teaszertart�s l�nyege �pp a vabi, az egyszer�s�g �s m�rt�kletess�g sz�ps�ge, �gy �rthet�, hogy elvetette eme felt�n� vir�gok haszn�lat�t, m�g ha am�gy dics�rte is �ket.

Ny�r
Halottak napja(obon)
A halottak szellemei augusztus 13-�n visszat�rnek, ez�rt meggy�jtott pap�rl�mp�sokkal vezetik �ket a halotti olt�rokhoz amelyeket �nnep�lyesen megraknak gy�m�lccsel, z�lds�ggel �s egy t�l rizzsel a fogad�sukra. Mivel a halott �s�k visszat�r�s�nek alkalm�b�l egyes�tik a csal�dot, mindenki visszautazik a sz�l�faluj�ban/sz�leihez. Bon-odori elnevez�s� tradicion�lis t�nccal sz�rakoztatj�k az �s�k szellemeit. Ez a vall�sos n�pt�ncot r�gi�kk�nt m�s zen�re �s m�s l�p�sekkel t�ncolj�k, de az megegyezik benn�k, hogy a t�nc egy nagy matsuri keret�ben zajlik, valamelyik sint�ista szent�ly udvar�ban.V�g�l 16-�n elt�voznak a szellemek, amikor is foly�n �sztatott l�mp�sokkal b�cs�znak el t�l�k.

�sz
Tsukimi
R�gi jap�n szok�s, az els� �szi teliholdban val� gy�ny�rk�d�s. [tsuki(=hold)+mi(=n�zni)] Ezt az eredetileg k�nai szok�st a jap�nok a Heian korszakban (794-1185)ismert�k meg, a nemes udvarok hamar megkedvelt�k �s verseket k�lt�gettek valamint zen�t hallgattak az �nneps�gek alkalm�val. A telihold n�zeget�se az Edo-korszakban (1603-1868) v�lt szok�ss� Jap�n szerte, azzal hogy a parasztok is beleolvasztott�k �vi ritu�l�ik k�z�, k�reikben ez az esem�ny jelentette az arat�s v�g�t. A Tsukimi �nnepl�se elt�n�ben van manaps�g. Az els� telihold est�j�n az ember maga k�r� gy�jti bar�tait vagy csal�dj�t �s kiszemel egy alkalmas helyet ahonnan j�l l�tszik a hold. Szak�t, gy�m�lcs�ket, tsukimi dangot(=kerek babbal t�lt�tt rizss�tem�ny) �s id�ny vir�gokkal �ldoz a csod�s l�tv�nynak. Vannak akik templomokban vagy parkokban �sszegy�lnek �s a holdf�ny�ben gyakorolnak teaszertart�st, hallgatnak tradicion�lis zen�t �s �rogatnak telihold �ltal ihletett verseket, mint Heian kori el�djeik. A k�nai legenda szerint a Holdon k�t ny�l lakik. Ezen az �jszak�n �ll�t�lag lehet l�tni ahogy k�sz�tik f�tt rizsb�l a mochit :)

T�l
Nenmatsu
December utols� het�ben m�r mindenki meg�rta az �j�vi k�peslapj�t (nengajo), amit ezut�n a post�ban fognak t�rolni eg�szen �j�v napj�ig, ezen a bizonyos reggelen pedig egy di�kokb�l verbuv�l�dott k�l�n alakulat k�zbes�ti ki a brut�lis mennyis�g� k�peslapot (szem�lyenk�nt �tlagosan 30-300db att�l f�gg h�ny emberrel �ll hivatalos vagy bar�ti kapcsolatba . Az �j �vre val� k�sz�l�s id�szak�t nenmatsunak nevezik, ekkor kitakar�tj�k az eg�sz h�zat nagyon-nagyon alaposan, olyan helyeken is amik m�skor az ember esz�be sem jutnak. Ezen k�v�l el� k�sz�tik a tradicion�lis �j�vi �teleket, amiket �sszefoglal� n�ven osechiryourinak nevez�nk. Ez kb. 1-2 napi �lelem, hogy az �v els� p�r napj�t a h�ziasszonyok is pihen�ssel t�lthess�k. Az �v utols� napj�n k�z�s csal�di program az esti Kouhaku Uta Gassen („V�r�s �s feh�r dal csata”) az NHK hagyom�nyos szilveszteri zenei m�sora megn�z�se a tv-ben, ami 8-t�l eg�szen h�romnegyed 12-ig tart . Ekkor kezd�dik meg a 108 k�s�rt�s el�z�se a buddhista templomokban amit 108 harang kongat�ssal hajtanak v�gre, az utols� �ppen �jf�lkor sz�lal meg, �gy minden szempontb�l tiszt�n kezdhessenek az �j�vbe.